fejlec

Alapnyugdíj bevezetése lesz a demográfiai bomba megoldása?

szerző admin 33 755 views0

Ha nem vezetik be az alapnyugdíjat, az katasztrófához vezethet, mert 2030-ra akár 50 %-ra is csökkenhetnek a nyugdíjak. És közben jön a nulla nyugdíjú generáció…

2030–2040-re a nyugdíjak helyettesítési rátája 50 százalékra is csökkenhet, ami azt jelenti, hogy az aktív évek idején megszokott jövedelem kevesebb, mint felével számolhat a munkavállaló időskori ellátásként. Már azoknak is jelentős életminőség-romlással kell számolni, akiknek viszonylag normális volt a fizetésük, de nem tartalékoltak időskorukra.


Mivel egyre magasabb azoknak az aránya, akik minimálbérre voltak bejelentve, drasztikusan megemelkedik azok száma, akik minimális nyugdíjat kapnak majd. Ez pedig szociális katasztrófához vezet, ezért a nyugdíjrendszer teljes megváltoztatására és az alapnyugdíj bevezetésére lenne szükség.

nyugdij11

Hamar elolvad a viszonylagos jó pozíció

Sorban jelennek meg azok az elemzések, amik szerint hozzá kell nyúlni a nyugdíjakhoz, és a jelenlegi magasnak tekinthető 89 százalékos helyettesítési rátát az uniós átlagra (70,9 %) kell letornázni. Magyarországon a foglalkoztatottak jelentős része minimálbéren van, a közszférában pedig komoly tömegek vannak, akiknek még a minimálbért sem éri el a fizetésük.

Az idén visszavonulóknak az 1988 óta megszerezett jövedelmük alapján állapítják meg a nyugdíjukat, vagyis az elmúlt 28 év átlag keresetét veszik figyelembe a számításkor. Mivel a rendszerváltás után egymillió munkahely veszett el, kényszerből vagy kalandvágyból nagyon sokan vállalkozóként próbáltak szerencsét, vagy épp az építő-, gép- vagy szolgáltatóipar szívta fel őket, ahol az érintettek mind tipikusan minimálbérre vagy ahhoz nagyon közeli összegre voltak bejelentve. Ezért a rendszerben sokkal nagyobb számban jelennek meg az aktív éveikben alacsony jövedelemből élő alkalmazottak.

A minimálbér országa vagyunk, ezzel ma már nemigen vitatkozik senki. 2012-ben a munkavállalók harmada csak ennyi után fizetett szja-t, és mintegy kétharmaduknak nem haladta meg az éves – bevallott – jövedelme a kétmillió forintot. Ez azt jelenti, hogy 4,4 millió munkavállaló 64 százaléka nem keresett többet papíron havi 166 ezer forintnál.
Persze fontos a papíron, hiszen továbbra sem ritka, hogy valaki nem a ténylegesen megszerzett jövedelme után adózik, és nem ritka az olyan foglalkoztató sem, aki a hivatalos fizetést zsebből egészíti ki.

nyugdij12

Az alacsony bérek országa

Ha belevesszük ezt is az összképbe, attól még katasztrofálisan alacsonyak a bérek. Az uniós éves átlagbér jelenleg 38 ezer dollár, míg Magyarországon csak 21 ezer. Azt pontosan nem lehet tudni, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak hány százaléka visz haza több pénzt, az viszont biztos, hogy egyre nagyobb számban mennek majd olyanok nyugdíjba, akik minimális jövedelem után fizettek járulékot. A nyugdíjszámításkor több tényezőt is figyelembe vesznek, ezek között a két legfontosabb a ledolgozott évek száma és az átlagkereset: a szolgálati időtől függ, hogy hány százalékát kaphatja valaki meg az átlagkeresetének.

Az öregségi nyugdíjhoz minimálisan 20 év szolgálati idő szükséges, ebben az esetben az átlagkereset 53 százalékára jogosult valaki, míg a 100 százalékot 47 ledolgozott évvel lehet elérni. De szintén a rendszerváltás óta egyre kevesebb a megszerzett szolgálati idő is, hiszen egyre többen vannak azok, akik több évet töltöttek munkanélküliként, félállásban vagy minimális keresetet jelentő státuszban.

Kiemelten nehéz helyzetben vannak a nők, mert a számítások szerint ők 15 százalékkal kevesebb nyugdíjra számíthatnak, mint a férfiak. Részben mert kevesebbet keresnek, ráadásul a gyermekvállalás évei – amelyek ugyan a szolgálati időbe beleszámítanak – drasztikusan csökkentik a keresetüket. Ezt terheli a gyermekvállalás utáni nehéz vagy akár lehetetlen munkába állás, ami megint csak alacsony jövedelemmel járó kényszermegoldásokat szülhet.

Az inaktív keresők – akik kereső tevékenységet nem folytatnak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek, például munkanélküli ellátást kapnak, gyeden, gyesen lévők – között mindig több volt a nő. Míg 1980-ban 872 ezer inaktív férfi és 1,3 millió nő volt, 2011-re a férfiak száma egymillió, míg a nőké 1,8 millió fölé emelkedett.

Aki minimálbér után kapja a nyugdíjat, annak az államilag garantált pénze havonta 50-80 ezer forint körül lehet, vagyis olyan magtakarítással kell rendelkeznie, amivel havonta 80-100 ezer forinttal tudja ezt kiegészíteni, amennyiben a szakértők szerinti 150-160 ezer forintos „reál” jövedelemből indulunk, melyet inaktív éveire is megtartana. Vagyis ha húsz nyugdíjas évvel számolunk, akkor minimum 20 millió forintos megtakarítással rendelkeznie kell ehhez.

Nagykanizsa, 2012. február 29. Dervalics György kézbesítõ (b) a pénzt számolja Gelencsér Boldizsárnak, a nyugdíjas lakásában. Dervalics György 15 éve dolgozik a Magyar Postánál, Nagykanizsán az 1-es számú hivatalban. MTI Fotó: Varga György
Jön a tömeges időskori szegénység

A probléma az, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak túlnyomó többsége aligha rendelkezik megtakarítással. Ezért komoly társadalmi feszültséget szülhet a tömeges időskori szegénység, hiszen benne van a pakliban, hogy az idősek legalább fele nem lesz képes fenntartani magát. Erre lehetne megoldás az alapnyugdíj, ami kvázi alanyi jogon járna mindenkinek, aki egy évet is ledolgozott. Ez a mai nyugdíjminimumnál magasabb összeg lenne, de a nagyságrendje attól függhetne, hogy az állam szolgáltató szinten (például időskori ellátás) mit biztosítana ingyen. Az azért nagyjából kiszámítható, hogy minimum havi 40-50 ezer forinttal érdemes számolni.

Persze sokan vannak, akik az alapnyugdíjat elfogadhatatlannak tartják és sokkal inkább az öngondoskodás felé terelgetnék a népet, de azt tudni kell, hogy az első nulla nyugdíjas generáció lassan már igényelni kezdi az időskori ellátást, miközben a jelenlegi bérszínvonal mellett a fiataloknak is komoly problémákba ütközik a takarékoskodás.

►KÉRJÜK NYOMJON EGY LÁJKOT ÉS OSSZA MEG MÁSOKKAL IS EZT AZ INFORMÁCIÓT! KÖSZÖNJÜK! ❤

 

Facebook Hozzászólás
fent_slider
fent_slider