Özvegyi nyugdíj és özvegyi járadék 2016-ban!

Az özvegyi nyugdíj mértéke annak az öregségi nyugdíjnak a hatvan százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna, ha az özvegy rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban nem részesül, és a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű.

Abban az esetben pedig, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű özvegy a fenti ellátások valamelyikében részesül, továbbá az árvaellátásra jogosult gyermekeket eltartó özvegy esetében az özvegyi nyugdíj mértéke annak az öregségi nyugdíjnak a harminc százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike:
– a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
– a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be.

Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani.

Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az arra jogosító feltételek valamelyike:
– a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tizenöt éven belül,
– a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

Az özvegyi nyugellátás iránti igény elbírálására, illetve az ellátás megállapítására az igénylő lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatósága illetékes, ha az elhunyt jogszerző nem öregségi nyugdíjasként hunyt el, továbbá, ha az elhunyt rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesült.

A kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság bírálja el, ha az elhunyt jogszerző utolsó biztosítással járó jogviszonya fegyveres szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati viszony volt, vagy korábban szolgálati viszonyban állt valamelyik nemzetbiztonsági szolgálattal, illetve az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesült, vagy az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, továbbá, ha
– a kérelem elbírálása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozik,
– az özvegyi nyugellátást szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény alkalmazásával kell megállapítani,
– a kérelmező magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik.Az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy (jogszerző) házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó hozzátartozói nyugellátás.

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs (élettárs) halálától egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj hatvan százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor:
– a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
– megváltozott munkaképességű, vagy
– házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Ki jogosult özvegyi járadékra?

Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy – mint az elhunyt biztosított különös jogutódja – számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az e törvényben meghatározott özvegyi nyugdíj összege.

Az özvegyi járadék összegét Kormány rendeletben meghatározottak szerint,
a) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló, a visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét nem a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át,
b) az elhunyt jogszerzőnek a tagsági jogviszonya megszűnésekor fennálló tagi követelése alapján kell kiszámítani, ha a visszalépő tagi kifizetések összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalták át.

Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.

Jogszabályok:
1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

Forrás : http://www.kormanyhivatal.hu
Kérjük ossza meg a cikket, hogy mások is láthassák!