EGY IDŐS ASSZONY SZÍVSZORÍTÓ LEVELE A FIÁHOZ

Ha megszűnik bennünk az odafigyelés, a törődés és a gondoskodás, akkor megszűnünk embernek lenni.
Az alábbi sorok arra hívják fel a figyelmet, hogy mit éreznek az idős, magányos szüleink, ha nem beszélünk velük, és időnként nem látogatjuk meg őket. Tegyük meg ezt, amíg nem túl késő, különben megszűnünk embernek lenni.

Nyugdíjasok

Gyermekem!

Mikor megöregszünk és rájövünk, hogy az életünk véges és elmúlóban van, olyan az, mintha beköszöntene az ősz. Ezért arra kérlek, hogy legyél türelmes velem, és ne szidj meg, ha eltörök egy tányért, vagy ha kiöntöm a levest az asztalra, mert reszket a kezem.
Egy idős embert könnyen meg lehet bántani. Mikor megromlik a hallásom és nem fogom érteni azt, amit mondasz, kérlek ne nevez süketnek. Kérlek! Inkább ismételd meg a mondandódat, vagy írd le egy lapra. Ez van, amikor megöregszik az ember, ez egy ilyen állapot…

Mikor már nagyon fájnak a térdeim, kérlek légy türelmes és inkább segíts, hogy fel tudjak állni, ahogy én is tettem ezt, amikor te még csak kicsi voltál és járni tanultál. Hallgass végig türelmesen, és ne kacagj ki, ha valami fontosat szeretnék közölni veled.
Emlékszel, mikor kicsi voltál és mindenáron szerettél volna egy lufit kapni? Egész nap csak azt hajtogattad, hogy lufi, lufi, lufi, ezért elsétáltunk a boltba, és vettem neked egy szép pirosat. Türelmes voltam veled, és megadtam azt, amire vágytál.

Kényelmetlen tudom, de sajnálom, hogy már nem vagyok illatos, és úgymond idős szagom van. Ne szidj össze, hogy miért nem tisztálkodom rendszeresen, inkább segíts, mert már nem tudok olyan könnyen lépni és mozogni, meg félek is, hogy elesek, vagy megfázok, amikor vizesen kiszállok a kádból.
Mikor kicsi voltál, türelmes voltam veled és kibírtam a hisztiket, az üvöltözésed, ha fürdeni indultunk. Légy türelmes kérlek, mert te is egyszer meg fogsz öregedni.

És kérlek, ha van egy kis szabadidőd, ugorj át hozzám, hogy beszélgessünk. Egész nap egyedül vagyok, és senkihez sem tudok szólni. Tudom, hogy sok a dolgod, lefoglal a munkád, de még ha pár percre is, kérlek hívj fel telefonon, és ha nem is érdekelnek a történeteim, legalább tégy úgy, mintha figyelnél.
Én mindig figyeltem rád, amikor a mackós történetedet mesélted, és nem untam, pedig vagy százszor elmondtad.

És végül amikor annyira legyengülök majd, hogy már nem tudok már felkelni az ágyból, remélem mellettem leszel. Kérlek légy velem az utolsó óráimban, és ne aggódj, ha meghalok, mert jó kezekben leszek.
Visszamegyek a Teremtőmhöz.

Szeretlek!