ENNYI NYUGDÍJBÓL ÉLNEK AZ EURÓPAIAK!

Feltérképezték az európai nyugdíjkorhatár és az átlagnyugdíj alakulását 12 országban. Az összeállításból kiderül, hogy mindenhol gondot jelent az egyre korosodó társadalom és a fogyatkozó források. Ezért a korhatárt általában óvatosan és fokozatosan emelik mindenhol, de a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése így is nehézségeket okoz.

A korhatár emelés miatt sztrájkolnak a brit közalkalmazottak

A brit közalkalmazottak november végére tűzték ki az utóbbi évtizedek legnagyobb sztrájkakcióját, tiltakozásul a konzervatív-liberális kormánykoalíció azon tervei ellen, amelyek szerint az évtized végére jelentősen emelkedne a közalkalmazottak állami nyugdíjra jogosító korhatára.

A brit közalkalmazottak jelentős része jelenleg 60 éves korában teljes állami nyugdíjra jogosult, ám az általános állami nyugdíjkorhatár 2020-ra a tervek alapján egységesen 66 év lesz a közszolgálati és a versenyszférában egyaránt. A korhatár emelésével együtt növekedne a bérekből levont nyugdíj-hozzájárulás is, emellett a nyugdíjak összegét nem az utolsó év, hanem a közalkalmazotti munkaviszonyban eltöltött teljes időszak bérátlaga alapján számolnák ki.

A közalkalmazotti nyugdíjkorhatár felemelése nem érintené a fegyveres erők, a rendőrség és a tűzoltóság tagjait, akik munkába lépésük időpontjától függően 50, illetve 55 évesen már nyugállományba vonulhatnak, a büntetésvégrehajtás alkalmazottait azonban igen.

A brit kormány törvénybe iktatott menetrendje szerint a nyugdíjkorhatár a köz- és a versenyszférában, 2036-ban egységesen elérte volna a 67 évet, és 2046-ra a 68 évet. A jelenlegi kormány azonban tíz évet gyorsítani akar ezen a menetrenden, és – egyelőre nem hivatalos értesülések szerint – már 2026-ra 67 év, 2036-ra 68 év lenne az egységes nyugdíjkorhatár. A jelenleg érvényes brit nyugdíjtörvény alapján az 1953. december 6. előtt született férfiak 65 éves korukban válnak jogosulttá állami nyugellátásra.

A nők nyugdíjkorhatárának emelése tavaly kezdődött meg 60 évről fokozatosan 65 évre; ez a folyamat 2018-ig tart az 1950 után született nők esetében. Ezután, 2018 decemberétől 2020 októberéig tartó folyamat keretében egységesen 66 évre emelkedik tovább az állami nyugdíjra jogosító korhatár.

Az állami alapnyugdíjat minden pénzügyi év kezdetén, áprilisban emelik egy összetett, inflációs kiigazítással számolt index alapján. Az egyéni állami alapnyugdíj a jelenlegi, 2011-2012-es pénzügyi évben heti 102,15 font (37 ezer forint).

Franciaországban lezárult a nyugdíjreform

A tavaly lezárult nyugdíjreform legfőbb intézkedéseként a nyugdíjkorhatár július óta fokozatosan emelkedik 60-ról 62 évre, s 2017-től ez vonatkozik mindenkire. Teljes összegű nyugdíjra azonban jelenleg 37,5 év, 2012-től pedig 41,5 év munkaviszonnyal válik jogosulttá a munkavállaló. Vagyis a nyugdíjkorhatár elérésével mindenki nyugdíjba mehet, de ha kevesebb időt dolgozott, csökkentett összegű nyugdíjban részesül 67 éves koráig, azt követően pedig a ledolgozott negyedévek függvényében arányosan emelkedik az összeg. A minimálnyugdíj összege az inflációnak megfelelően nő, jelenleg nem lehet kevesebb 608 eurónál (188 ezer forint).

A kétszintű felosztó-kirovó francia nyugdíjrendszerben az aktív munkavállalók által befizetett járulékból biztosítja az állam a jelenlegi nyugdíjak kifizetését. A munkáltatók a társadalombiztosításhoz tartozó központi nyugdíjpénztárba befizetendő kötelező alapjárulék mellett a foglalkoztatási ágazatonként szerveződő kiegészítő nyugdíjpénztárakba is kötelezően fizetnek járulékot, amelynek elosztását szintén szolidaritási alapon állapítják meg. A 38 kiegészítő pénztár egy része állami, egy része pedig magánkézben van. Ebbe a kétszintű rendszerbe tartozik a francia munkavállalók mintegy hetven százaléka.

A franciák nyugdíjként átlagosan bruttó jövedelmük 54 százalékát kapják meg. Az állami pénztárból a férfiak átlagosan havi 680 eurós (210 ezer forintos), a nők 530 eurós (163 ezer forintos) összegre számíthatnak. A kiegészítő pénztárakból és egyéb megtakarításokból származó juttatásokkal együtt a férfiak átlagosan 1600 eurót (500 ezer forintot), a nők pedig ezer eurót (300 ezer forintot) kapnak havonta. Összehasonlításképp a francia minimálbér 2011-ben bruttó 1365 euró (420 ezer forint), amelyből 1072 eurót (330 ezer forintot) kapnak kézhez a munkavállalók, az átlagbér bruttó 2 ezer euró (616 ezer forint) körül mozog, amelyből 1600 eurót (500 ezer forintot) vihetnek haza a franciák.

Belgiumban a nőknek is addig kell dolgozniuk, mint a férfiaknak

Belgiumban mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év az általános nyugdíjkorhatár. Előre hozott nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 60 évet, és bizonyíthatóan legalább 35 év munkaviszonya van. Az elmúlt évek, e tekintetben, abban hoztak változást, hogy a nők általános nyugdíjkorhatára 2009-ben emelkedett a férfiakéval azonos 65 évre. Az azt megelőző években, több lépcsőben emelkedett a női nyugdíjkorhatár a korábbi 60 évről.

A nyugdíjat – miként egyébként Belgiumban a fizetéseket is – évente automatikusan hozzáigazítják a fogyasztói árindex alakulásához. Ezen túlmenően a nyugdíjak reálértékének esetenkénti központi emelése az elmúlt esztendőkben főként a legrégebben megállapított, illetve a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére terjedt ki. Egy 2008-ban hozott törvény értelmében a kormány kétévente köteles határozatot hozni a nyugdíjak értékének növeléséről, figyelembe véve a szociális partnerek javaslatát.

Három pilléren alapul a holland nyugdíjrendszer

Hollandiában jelenleg egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár, de a vezető politikai erők körében tartja magát az a vélemény, hogy ezt – esetleg két lépcsőben – 67 évre emelik. Teljes nyugdíjra az országban az jogosult, aki 15 és 65 éves kora között folyamatosan biztosított volt.

A világelsők közé sorolt holland nyugdíjrendszer három pilléren alapszik: az egyik az állami költségvetés, amely mindazonáltal összességében a nyugdíjnak csak kisebb részét fedezi, a másik – a legnagyobb – a cégek és munkavállalók részesedése, és mindezt harmadikként egy önkéntes megtakarítási lehetőség (biztosítással egybekötött befektetés) egészíti ki.

Az állami nyugdíj összege fix, de rendszeresen felülvizsgálják azt. Ennek köszönhetően a reálérték nagyjából követi az inflációt. Az alsó határnak el kell érnie a minimálbér 70 százalékát, házaspárok esetén fejenként az 50 százalékát. Jelenleg egy egyedülálló nyugdíjas havi 1035 eurót kap állam pénzből minimum, de a számításnál figyelembe veszik házastársa jövedelmét is. A második és harmadik pillérből hozzáférhető járandósággal együtt azonban ez az összeg a sokszorosára is emelkedhet.

Németországban 67 év lesz a nyugdíjkorhatár

Az öregedő társadalom miatt Németországban is egyre nagyobb gondot okoz a nyugdíjellátó rendszerek finanszírozása. Ebből kiindulva az Angela Merkel kancellár vezette, korábbi konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció még 2007-ben úgy határozott, hogy a nyugdíjkorhatárt 2012-től fokozatosan 67 évre emelik. Az ellátási jogosultsághoz minimum 60 hónapos biztosítási idő szükséges.

A nyugdíjkorhatár Németországban jelenleg mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év, és ez emelkedik 67-re, mégpedig lépésről-lépésre 2012 és 2029 között. A tervek szerint 2023-tól már csak 66 évtől lesz lehetséges a nyugdíjba vonulás, majd 2029-től 67 éves kortól. Tekintélyes gazdasági szakértők ugyanakkor a közelmúltban azt javasolták a második Merkel-kormánynak, hogy a szociális rendszer finanszírozhatósága érdekében a nyugdíjkorhatárt 69 évre emelje. A kormány ezt azonban egyelőre elutasította. Az érvényben lévő rendelkezés szerint egyébként, aki az öregségi nyugdíjkorhatár előtt akar nyugalomba vonulni, annak nyugdíjcsökkentéssel kell számolnia.

Az elmúlt években, Németországban csak rendkívül csekély méretű nyugdíjemelésre került sor. Ebből kiindulva szakértők szerint a nyugdíj reálértéke egyértelműen csökkent. Az emelkedés mértéke rendszeresen elmaradt az inflációtó, azaz az árak, továbbá az egészségügyi költségek a nyugdíjaknál erősebb ütemben növekedtek.

Nagyon jó nyugdíjat kapnak az osztrákok

Ausztriában a férfiak nyugdíjkorhatára 65, a nőké 60 év. 1992-ben törvényt hoztak arról, hogy a női nyugdíjkorhatárt fokozatosan szintén 65 évre emelik. A kiegyenlítés, vagyis a női nyugdíjkorhatár felemelése hosszú távon valósul meg: 2024-ben kezdődik és 2033-ra lesz teljes. Az osztrákok jelenleg ennél jóval korábban mennek nyugdíjba, az átlagos tényleges nyugdíjba vonulási kor 58 év.

Az öregségi nyugdíj átlagos összege 1096 euró, ez az aktív kori kereset 80 százalékát teszi ki, jóval meghaladva az OECD-országok átlagát (59 százalék).

Szegénységben élnek az olasz nyugdíjasok

Olaszországban, a kilencvenes évektől fokozatosan emelkedett a nyugdíjba vonulás korhatára, amelyet a római kormány az idén ugrásszerűen megemelt az EU-szinthez igazítva a férfiak és a nők számára egyaránt. Itáliában 2008-2011 között a nyugdíjkorhatár 60 év volt a nők számára, 65 év a férfiaknak. Legalább 35 év munkaviszony után korábban is nyugdíjba lehetett menni. Az EU sürgette, és a Berlusconi-kormány által idén bevezetett nyugdíjreform értelmében, Olaszország 2026-ig férfiak és nők számára is 67 évre emeli a korhatárt, a közalkalmazottak és a magán munkavállalók között is, a következő években várható fokozatos életkor-emelkedésre tekintettel.

Az olasz nyugdíjrendszert 1992 óta többször is átszervezték. Addig, 1973-1992 között, az olasz közalkalmazottak 50 évesen, maximum 25 év munkaviszony után is nyugdíjba mehettek. Az úgynevezett bébi-nyugdíjasok száma meghaladja a fél milliót. A Cisl szakszervezet idei számítása szerint az olasz nyugdíjak az utóbbi húsz évben több mint 35 százalékot veszítettek reálértékükből. A felmérések szerint minden 100 aktív dolgozóra 70 nyugdíjas jut, és a 16,8 millió olasz nyugdíjas közel fele a szegénységi szint alatt kényszerül élni, havi 720 eurós nyugdíjjal.

Így őrzik meg a csehek a nyugdíjak reálértékét

A nyugdíjkorhatár Csehországban 65 év. Ezt azonban fokozatosan vezették be, s ebben a korban elsőként azok fognak nyugdíjba vonulni, akik 1953-ban születtek. Az úgynevezett kis nyugdíjreform keretében a nyugdíjkorhatárt az idén a jobbközép kormányzat ismét módosította. Ez lényegében az 1965 után születetteket érinti, akik – férfiak és nők egységesen – 2041-től már 70 éves korban fognak nyugdíjba menni. Az új nyugdíjkorhatárt szintén fokozatosan fogják bevezetni. Az új nyugdíjkorhatárral szemben nagy volt a társadalmi ellenkezés, kormányellenes tüntetések is voltak, de a parlament megszavazta azt. A baloldali ellenzék azt állítja, amennyiben a következő választáson hatalomra kerül, a nyugdíjtörvényt módosítja.

A nyugdíjak reálértékének a megőrzését rendszeres valorizációval oldották meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak minden év elején az előző év inflációjának mértékével emelkednek. Ha az infláció éves szintje csak egy-két százalékos, a kormány nem kötelező emelni a nyugdíjakat. A nyugdíjak emelése viszont már kötelező akkor, amikor a pénzromlás meghaladja a négy százalékot.

Szlovákia sem tudja fedezni a nyugdíjakat

Szlovákiában a nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, két évvel magasabb, mint az 1989-es rendszerváltás idején. Hosszabb ideje azonban a jobboldali kormányzati és szakértői körökben mérlegelik a nyugdíjkorhatár 65 évre emelését, azt állítván, hogy ellenkező esetben az államnak a közeljövőben már nem lesz elég anyagi fedezete a nyugdíjak fizetésére. Döntés azonban még nem született.

A nyugdíjak reálértékét a jelenlegi rendszerben, amelyet még az előző, Robert Fico irányította balközép kormány vezetett be, úgy próbálják bebiztosítani, hogy a nyugdíjak összegét évente rendszeresen valorizálják. A valorizáció nagyságát az előző év inflációjából és az átlagkeresetek alakulásából számítják ki. E modell alapján 2011 januárjában a nyugdíjak egységesen 1,8 százalékkal emelkedtek. A sajtóban közölt információk szerint, ha a Fico-kormány maradt volna hatalmon, akkor ugyanennek a modellnek az alapján a nyugdíjemelés 2-3 százalékos, tehát valamivel magasabb lett volna.

Iveta Radicová kormánya ezt a modellt megváltoztatta, s 2012-től kezdve a nyugdíjakat egységesen, egy fix összeggel emelik, amelyet a mindenkori kabinet határoz meg. Ennél az új modellnél, amelyet még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, a kormány az inflációt fogja figyelembe venni. Végleges döntés a jövő évi nyugdíjemelésről még ugyan nincs, de a munkaügyi és népjóléti minisztériumtól nem hivatalosan olyan információk láttak napvilágot, hogy ez jövőre várhatóan 14,1 euró, míg 2013-ben 11,8 euró lesz.

„A százalékos rendszer a magas nyugdíjaknak kedvezett, az új mechanizmus igazságosabb” – állítja Jozef Mihál, tárcavezető. Hozzátette: a kisnyugdíjaknál a jövőben, százalékban jóval magasabb lesz az évi növekedés, mint a magas nyugdíjaknál.

Évtizedek óta változatlan a korhatár a lengyeleknél

Lengyelországban évtizedek óta nem változott a nyugdíjkorhatár, amely a férfiak számára 65, a nők számára pedig 60 év. Kivételt képeznek a rendvédelmi szervek dolgozói, akik már 15 év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek. Külön szabályok vonatkoznak rajtuk kívül a bányászokra, a mezőgazdasági termelőkre, bírákra, ügyészekre és az egyházi személyekre is.

Donald Tusk miniszterelnök bejelentette, hogy a férfiak és nők nyugdíjkorhatárát, tekintettel a társadalombiztosítási hivatal krónikus hiányára és a kedvezőtlen demográfiai mutatókra, 2013-tól kezdve fokozatosan kiegyenlítik, és mindkét nem számára 67 évre emelik, oly módon, hogy a férfiak 2020-ra, a nők pedig 2040-re érik el ezt. A rendvédelmi dolgozók kedvezményét úgy módosítják, hogy leghamarabb 55. életévük betöltése után és legkevesebb 25 év szolgálati idővel mehetnek nyugdíjba. A reform nem érinti a már nyugdíjban lévőket.

Gondot jelent a minimálnyugdíj reálértékének fokozatos csökkenése is. Míg az elmúlt évtized elején ez az átlagfizetés 30 százalékát tette ki, jelenleg annak csak 22 százaléka, tíz év múlva pedig 15 százalékára fog mérséklődni.

Az átlagnyugdíj az átlagfizetéshez viszonyítva az elmúlt évtizedben szintén csökkenő tendenciát mutat, a 2003. évi 57,5 százalékról 2010-re 56,3 százalékra csökkent, de voltak évek, amikor ennél lényegesen alacsonyabb volt. A központi statisztikai hivatal szerint 1992 óta az átlagnyugdíj bruttó reálértéke a mezőgazdaságon kívül 2009-re 43,2 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaságban 1992-2009 között 59,8 százalékkal, míg 2008 és 2009 között 4,9 százalékkal emelkedett a nyugdíjak reálértéke.

Új nyugdíjtörvény Romániában

A nyugdíjkorhatár, Romániában férfiak esetében 64 év és két hónap, a nők esetében 59 év és két hónap a munkaügyi minisztérium adatai szerint. A román parlament tavaly fogadta el az új nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében fokozatosan nő az általános nyugdíjkorhatár. Így a férfiak esetében 2030-tól a 65 évet állapítja meg a jogszabály, a nők esetében a 63 évet. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatt növelték a nyugdíjkorhatárt és szigorították a korkedvezményes nyugdíjazás körülményeit. Az Európai Unió tagállamai közül ugyanis Romániában az egyik legalacsonyabb a valós nyugdíjazási korhatár, amely 56 év.

Az utóbbi két évben csökkent a nyugdíjak reálértéke, hiszen legutóbb 2009 októberében emelték az öregségi járandóságokat. A román statisztikai hivatal szerint 2009 októbere és 2011 októbere között 11,71 százalék volt az infláció. A nyugdíjak reálértékét az is csökkentette, hogy a román kormány növelte a nyugdíjakra kivetett egészségügyi járulékot. Romániában az átlagnyugdíj értéke 776 lej (55 ezer forint).

Ukrajnában korlátozták a maximálisan kifizethető nyugellátmányt

Ukrajnában, idén októberben lépett hatályba az új nyugdíjtörvény, amely legnagyobb horderejű rendelkezésként 55-ről 60 évre emelte a nők nyugdíjkorhatárát. Az új jogszabály szerint az 1961. április 1-je után született ukrán nők csak 60 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Azoknak a nőknek a nyugdíjkorhatára, akik 1956. október 1. és 1961. április 1. között születtek, lépcsőzetesen emelkedik, évente hat hónappal.

A törvény a férfiak esetében változatlanul hagyta a 60 éves nyugdíjkorhatárt, mivel az ukrán férfiak átlagéletkora mindössze 62 év. Kivételt képeznek a köztisztviselői munkakörben dolgozó férfiak, ők a jövőben 62 éves korukban mehetnek nyugdíjba.

A jogszabály korlátozta a maximálisan kifizethető nyugellátmányt, amely nem haladhatja meg a létminimum összegének tízszeresét, ami jelenleg közel nyolcezer hrivnyának (kb. 200 ezer forint) felel meg. Az ukrán nyugdíjak átlagösszege 2011 szeptemberében 1,2 ezer hrivnya volt, miután az első fél évben 9,2 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest.

Az Ukrajnában élő közel 14 millió nyugdíjasból azonban mintegy nyolcmillió minimális öregségi nyugdíjat vagy annál alig nagyobb ellátmányt kap. A hivatalosan megállapított létminimum összegéhez kötött minimális öregségi nyugdíj az elmúlt hat év során megduplázódott, és jelenleg 784 hrivnyát tesz ki.

Forrás: hrportal.hu

► KÉRJÜK OSSZA MEG MÁSOKKAL IS EZEKET AZ INFORMÁCIÓKAT! ❤ KÖSZÖNJÜK!